2010. október 30., szombat

Alapszabály


A Lemma Kulturális Egyesület ismételt alakuló közgyűlésén az egyesület alapszabályát
a következőkben állapítja meg és fogadja el:



1. § Az Egyesület neve, székhelye és jogállása


A szervezet neve: LEMMA Kulturális Egyesület
A szervezet nevének rövidítése: LEMMA Egyesület
A szervezet angol neve: LEMMA Cultural Association

A LEMMA Egyesület olyan alkotó művészek, fiatal műszaki és technikai szakemberek közössége, akik a kortárs képzőművészet, főképp a médiaművészet terén kívánják hasznosítani tudásukat. A médiaművészet sajátos vonása, hogy több tudományághoz igazodik, avagy reflektál azokra. Képes közösséget kovácsolni a különböző szakterületek képviselőiből, ugyanakkor alkalmas a civil szféra bevonására és mozgósítására. Épp ezért választottuk a LEMMA (felvetés, vezérszó, jelmondat*) egyesület nevet. A lemma szó több tudományágban képviselteti magát és mint ilyen igen találó tevékenységeink, céljaink kifejezésére.

* lemma: [gör. 'felvetés'] 1. nyelvt. szótő, szótári címszó
2. mat. segédtétel, valamely mat.-i tétel bizonyításához szükséges kisegítőtétel
3. fil. segédtétel filozófiai levezetésben, vezérszó, jelmondat
4. megszállottság, ihletettség /Vetus Testamentum/


Székhelye: Magyarország, 1063 Budapest, Szondi u. 72. 1/13.

Az egyesület önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező, jogi személy.
Működése kiterjed az Európai Unió, kiemelten Magyarország egész területére.

Az egyesület kiadásait tagdíjakból, valamint bel- és külföldi, természetes- és jogi személyek adományaiból, az Egyesület által pályázatok útján elnyert támogatásokból, továbbá céljai megvalósítása érdekében végzendő – azokat nem veszélyeztető – vállalkozási bevételeiből fedezi.


2. § Az Egyesület célja és tevékenységei

(1) Az Egyesület célja és feladatai:

1. A Lemma Egyesület elsődleges célja a kortárs képzőművészeti, főként médiaművészeti projektek, kiállítások, rendezvények szervezése helyi és nemzetközi közegben. Mindezt az Európai Unió különböző kultúráinak kutatásával és bemutatásával teszi.

2. A fiatal alkotó- és előadóművészek számára megnyilvánulási lehetőség biztosítása, szem előtt tartva a kulturális, szociális, nemi, vallási és nyelvi sokszínűség népszerűsítését.

3. A médiaművészetért ill. az összművészetért tenni akarók (képzőművészek, zenészek, irodalmárok, egyének és közösségek, iskolák, pedagógusok, stb.) támogatása és segítése munkájukban, feladataik ellátásában és érdekeik védelmében.

4. A médiaművészet és a különböző tudományágak képviselői közötti együttműködés erősítése, más külső intézményekkel (önkormányzatokkal, klubokkal, tanügyi intézményekkel, mozikkal, külföldi és belföldi partnerekkel, stb.) való kapcsolatok fejlesztése.

5. A civil szféra aktivizálása, bevonása a különböző projektek és rendezvények szervezésébe, lebonyolításába. A részvételközpontú szemlélet széleskörű megismertetése és terjesztése, ezzel a különböző vélemények, látásmódok párbeszédének elősegítése, gyakorlati példáinak megismertetése.


(2) Az Egyesület célját az alábbi konkrét tevékenységek útján valósítja meg:

1. Képzőművészeti kiállításokat, workshopokat, projekteket, helyi és nemzetközi konferenciákat, találkozókat, fesztiválokat, versenyeket szervez és rendez,

2. Különösen a nem-formális tanulás lehetőségeire támaszkodva szakköröket, csereprogramokat, alkotótáborokat és szabadidős képzéseket szervez és vezet,

3. Megbízást ad kutatásra, illetve a kutatással nyert ismereteket terjeszti,

4. Rendezvényein támogatja a nem szakmabeliek aktív részvételét,

5. Él a nyilvánosság és a média eszközeivel,

6. Pályázatokon vesz részt és pályázatokat ír ki,

7. Gyűjtéseket szervez,

8. Céljai megvalósítása érdekében az Egyesület végezhet egyéb tevékenységeket is, mint:
• információfeldolgozás és -szolgáltatás;
• papír, elektronikus és audiovizuális kiadványok (könyv, DVD, tájékoztató füzet, egyéb kiadványok) szerkesztése, kiadása, terjesztése;
• saját rendezvények dokumentálása és archiválása;
• szellemi termékek és promóciós tárgyak értékesítése;
(3) Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c.) pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:
• kulturális tevékenység (pl. művészeti tevékenység, kulturális örökség megőrzése, népművészet, hagyományőrzés, kisebbségi, nemzeti kultúra ápolása),
• kulturális örökség megóvása;
• nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
• nemzetközi tevékenység (pl. nemzetközi kulturális, baráti és cserekapcsolatok),
• szabadidős és hobbitevékenység (pl. öregdiákok, gyűjtőtevékenység),
• tudományos tevékenység, kutatás,
• környezetvédelem, természetvédelem, állatvédelem;
• a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység;
• közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások;

(4) Az Egyesület mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.

(5) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez.

(6) Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti.

(7) Az Egyesület mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

(8) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

(9) Az Egyesület mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti.

(10) Az Egyesület mint közhasznú szervezet, közhasznú szolgáltatásait és tevékenységeit, éves közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában a székhelyen elhelyezett faliújságán teszi közzé.

Az Egyesület működésével, tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos ülésekről a szolgáltatás igénybevevőit értesíti. Az értesítési határidők megegyeznek a közgyűlések összehívásának rendjével. A szolgáltatás igénybevételének módját saját honlapján, ennek hiányában a székhelyen elhelyezett faliújságán teszi közzé.


3. § Az Egyesület tagjai

(1) Az Egyesület rendes tagjai azok a bel- és külföldi természetes és jogi személyek, akik/amelyek írásban nyilatkoznak a belépési szándékról, elfogadják az Egyesület céljait és az Alapszabály rendelkezéseit és vállalják a kötelezettségek teljesítését.

(2) A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján egyhangú szavazással dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre.

(3) Az egyesületi tagság megszűnik az egyes tag
• kilépésével,
• kizárásával,
• elhalálozásával,
• ha az Egyesület megszűnik,
• jogi személy jogutód nélküli megszűnésével.
• Kilépési szándékát a tag az Elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozatban köteles bejelenteni. A kilépés az Elnökséggel való közléssel egyező időpontban hatályos.
• a Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével kizárja azt a tagot, aki az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegte, továbbá aki az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsított, illetve ha a tag a hat hónapnál régebben lejárt esedékességű tagdíjat nem fizette be a tagdíj megfizetésére vonatkozó előzetes írásbeli felhívás ellenére sem.
• A tag kizárására vonatkozó javaslatot az Elnökség részére az Elnök terjeszti elő. Erről a kizárni javasolt tagot értesíteni kell. Amikor az Elnökség a kizárási javaslatot tárgyalja, a kizárásra javasolt tag részt vehet és előterjesztheti védekezését. A határozatot az Elnökség a kizárt taggal írásban közli, mely ellen a kizárt tag 15 napon belül az Elnökséghez címzett beadvánnyal a Közgyűléshez fellebbezhet. Az Elnökség köteles a fellebbezés elbírálását a soron következő közgyűlés napirendjébe felvenni és a soron következő közgyűlés a fellebbező tárgyában egyszerű szótöbbséggel dönt.
A közgyűlési határozatnak tartalmaznia kell a keresetindítási jogorvoslati lehetőségekről szóló tájékoztatást.


4. § Tagsági jogok és kötelezettségek

(1) Az Egyesület tagja jogosult:
• részt venni az Egyesület rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását,
• konkrét javaslatot tenni az Egyesület tevékenységére,
• választhat és választható az egyesület szerveibe,
• az Egyesület vagyonát képező anyagi javak használatára és az azokból való részesülésre.
• A nem természetes személy tag törvényes képviselője vagy az általa meghatalmazott személy útján gyakorolhatja és teljesítheti jogait és kötelezettségeit. A természetes személy tag jogait személyesen vagy írásos meghatalmazás alapján meghatalmazottja útján gyakorolhatja.


(2) Az Egyesület tagja köteles:
• Az Egyesület alapszabályát és belső szabályzatait valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az Egyesület célját és szellemiségét, valamint értékrendjét tiszteletben tartani.
• Az Egyesület alapító tagjai az alapító okiratban megnevezett személyek.
• Az Egyesület tagjai kötelesek az éves tagdíj megfizetésére, amelyet a vonatkozó év februárjának első hetében határoz meg az Általános Közgyűlés.

(3) Amennyiben a jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik, az Egyesület valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.


5. § Az Egyesület szervezete, összeférhetetlenségi szabályok

(1) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés (6. §), amely a tagok összessége. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyintéző képviselő szerve, az Elnökség (7. §) irányítja és látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői: az Elnök (8. §) és az Alelnök (9. §).

(2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.


6. § A Közgyűlés
(1) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az Elnök az Elnökség egyhangú határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni.

A Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével kívánja és erről az Elnökséget értesíti.

(2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály megállapítása, módosítása,
b) az éves költségvetés meghatározása,
c) az Elnök éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása,
d) az Egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, feloszlásának kimondása,
e) az Egyesület tagjainak sorából történő kizárás,
f) az Elnökség tagjai és az Elnök megválasztása,
g) az Elnökség tagjai és az Elnök visszahívása, ha az Egyesület tagjainak több mint egyharmada – az ok megjelölésével – írásban bizalmatlansági indítványt nyújt be bármely vezető tisztségviselővel szemben, akkor az elnök köteles 30 napon belüli időpontra a közgyűlést összehívni, és a témát napirendre tűzni. Kezdeményezni lehet a tisztségviselő visszahívását, ha:
• a magatartása az Egyesület alapszabályával ellentétes,
• magatartása az Egyesületet vagy annak céljait veszélyezteti,
• tisztségéből adódó feladatait nem, vagy nem kellő gondossággal látta el.
• Ha a bizalmatlansági indítvány az elnök személyére is vonatkozik, akkor annak tartalmaznia kell az új elnökjelölt megnevezését. Az indítvány elfogadása esetén egyúttal az új elnökjelöltről is dönteni kell.
• A vezető tisztségviselő visszahívását napirendjére vevő közgyűlésre a visszahívni kívánt vezető tisztségviselőt a napirend ismertetésével meg kell hívni. A határozat meghozatala előtt lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintett vezető tisztségviselő védekezését és álláspontját a közgyűlés előtt ismertesse.
• A bizalmatlansági indítvány akkor tekinthető elfogadottnak, ha a közgyűlésen jelen lévő tagok több mint kétharmada egyetért azzal. Ha a közgyűlés az elnök személyét nem érintő bizalmatlansági indítványt fogad el, akkor az elnök köteles új jelölte(ke)t állítani. Az ilyen módon megválasztott elnökség, illetve elnökségi tagok hivatali ideje megegyezik a leváltott vezető tisztségviselők hátra lévő hivatali idejével. A leváltott vezető tisztségviselő hivatali ideje a helyére jelölt vezető tisztségviselő megválasztásáig tart.

(3) A közgyűlést az Elnök hívja össze valamennyi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot legalább nyolc naptári nappal megelőzően meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével. A közgyűlés nyilvános.

(4) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50%-a + 1 fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták.

(5) A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve az a), e) és g) pontot, ahol a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok minősített többségének (legalább háromnegyedének) igenlő szavazata szükséges.

(6) A közgyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza.

(7) A levezető elnök személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz.

(8) A közgyűlés a személyi döntések (e), f) és g) pontok) kivételével határozatait nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással hozza.

(9) Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazáskor a Közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt, titkos szavazás esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

(10) Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés által hozott olyan határozatot, amely bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet, az érintettekkel igazolható módon közölni.

A Közgyűlés minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag írja alá.


7. § Az Elnökség

(1) Az Egyesület ügyintéző-képviselő szerve a 2 tagú Elnökség, amelynek tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 2 év időtartamra választja.

(2) Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tart ülést. Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon mindkét elnökségi tag jelen van. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

(3) Az Elnökség határozatait nyílt szavazással hozza meg. Az elnökség két tagjának eltérő szavazata esetén a napirendi javaslatot a következő elnökségi ülésen újratárgyalják. Ha akkor sem alakul ki egyhangúság, a napirendi javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A határozatot az érintettel igazolható módon közölni kell.

(4) Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Az Elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.

(5) Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

a) az éves tagdíj mértékének meghatározása az alakulás évében fizetendő éves tagdíj kivételével,
b) az Egyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala,
c) az ügyrend elfogadása,
d) az etikai szabályok elfogadása,
e) tagfelvétel jóváhagyása,
f) az Elnök utasítása a közgyűlés összehívására,
g) az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére,
h) a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése
i) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

(6) A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben a Közgyűlés új elnökségi tagot választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól.

(7) Az Elnök köteles az Elnökség által hozott olyan határozatot, amely bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet, az érintettekkel igazolható módon közölni.

Az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag írja alá.


8. § Az Elnök

(1) Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 2 év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az Egyesület szervezetének képviseletre önállóan jogosult vezetője.

(2) Az Elnök hatásköre és feladatai:
• az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése,
• a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett,
• a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása,
• az elnökségi ülések előkészítése és levezetése,
• az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt,
• az Egyesület közgyűlésének és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható,
• éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése,
• a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése,
• a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatokat valamint az Egyesület beszámolóit az Egyesület saját honlapján, ennek hiányában a székhelyen elhelyezett faliújságán teszi közzé.


9. § Az Alelnök

(1) Az Alelnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 2 év időtartamra választott vezető tisztségviselő.


10. § Az Egyesület működése és gazdálkodása

(1) Az Egyesület mint társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.

(2) A működéshez szükséges anyagi eszközök forrásai:
• a közhasznú tevékenység folytatásából származó bevétel,
• az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó bevétel,
• a vagyonjövedelem, az eszközök befektetésének bevétele,
• tagdíj,
• a vállalkozási jövedelem,
• adomány, támogatás, pályázati bevétel,
• egyéb bevételek

(3) A tagdíj összegét, befizetésének módját az Elnökség határozza meg az alakulás évében fizetendő tagdíj kivételével. A tagok tagdíj-befizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

(4) Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.

(5) Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

(6) Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.

(7) Az Egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.

(8) Az Egyesület működése során keletkezett iratokba a betekintés lehetőségét az Egyesület elnöke biztosítja az érdeklődő részére munkanapokon előzetesen egyeztetett időpontban az Egyesület székhelyén, felügyelet mellett. Az Egyesület közhasznúsági jelentéséről az érdeklődő a költségek megtérítése mellett másolatot kérhet.


11. § Az Egyesület képviselete

(1) A képviseleti jogot az Elnök és az Alelnök látják el, akik önállóan jogosultak képviselni az Egyesületet.

(2) Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök és az Alelnök önállóan jogosult rendelkezni.


12. § Az Egyesület megszűnése

(1) Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való
egyesülését kimondja.

(2) Megszűnik továbbá az Egyesület, amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

(3) Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon felhasználásának módjáról a Közgyűlés dönt.

Ha az egyesület feloszlatással szűnik meg, vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.


13. § Záró rendelkezések

(1) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvény- könyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.


Kelt: Budapest, 2010. év, október hó, 10. napján.

Alapítók:

Adorjáni Zoltán
Courtial Alexis
Eszter Dániel
Gróf András
Iuga Laura
Karácsony János
Kerényi Róbert
Popa Diana
Szabó Éva Eszter
Szabó István