A Lemma Kulturális Egyesület ismételt alakuló közgyűlésén az egyesület alapszabályát
a következőkben állapítja meg és fogadja el:
a következőkben állapítja meg és fogadja el:
1. § Az Egyesület neve, székhelye és jogállása
A szervezet neve: LEMMA Kulturális Egyesület
A szervezet nevének rövidítése: LEMMA Egyesület
A szervezet angol neve: LEMMA Cultural Association
A
LEMMA Egyesület olyan alkotó művészek, fiatal műszaki és technikai
szakemberek közössége, akik a kortárs képzőművészet, főképp a
médiaművészet terén kívánják hasznosítani tudásukat. A médiaművészet
sajátos vonása, hogy több tudományághoz igazodik, avagy reflektál
azokra. Képes közösséget kovácsolni a különböző szakterületek
képviselőiből, ugyanakkor alkalmas a civil szféra bevonására és
mozgósítására. Épp ezért választottuk a LEMMA (felvetés, vezérszó,
jelmondat*) egyesület nevet. A lemma szó több tudományágban képviselteti
magát és mint ilyen igen találó tevékenységeink, céljaink kifejezésére.
* lemma: [gör. 'felvetés']
1. nyelvt. szótő, szótári címszó
2. mat. segédtétel, valamely mat.-i tétel bizonyításához szükséges kisegítőtétel
3. fil. segédtétel filozófiai levezetésben, vezérszó, jelmondat
4. megszállottság, ihletettség /Vetus Testamentum/
Székhelye: Magyarország, 1063 Budapest, Szondi u. 72. 1/13.
Az egyesület önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező, jogi személy.
Működése kiterjed az Európai Unió, kiemelten Magyarország egész területére.
Az
egyesület kiadásait tagdíjakból, valamint bel- és külföldi,
természetes- és jogi személyek adományaiból, az Egyesület által
pályázatok útján elnyert támogatásokból, továbbá céljai megvalósítása
érdekében végzendő – azokat nem veszélyeztető – vállalkozási
bevételeiből fedezi.
2. § Az Egyesület célja és tevékenységei
(1) Az Egyesület célja és feladatai:
1.
A Lemma Egyesület elsődleges célja a kortárs képzőművészeti, főként
médiaművészeti projektek, kiállítások, rendezvények szervezése helyi és
nemzetközi közegben. Mindezt az Európai Unió különböző kultúráinak
kutatásával és bemutatásával teszi.
2.
A fiatal alkotó- és előadóművészek számára megnyilvánulási lehetőség
biztosítása, szem előtt tartva a kulturális, szociális, nemi, vallási és
nyelvi sokszínűség népszerűsítését.
3.
A médiaművészetért ill. az összművészetért tenni akarók (képzőművészek,
zenészek, irodalmárok, egyének és közösségek, iskolák, pedagógusok,
stb.) támogatása és segítése munkájukban, feladataik ellátásában és
érdekeik védelmében.
4.
A médiaművészet és a különböző tudományágak képviselői közötti
együttműködés erősítése, más külső intézményekkel (önkormányzatokkal,
klubokkal, tanügyi intézményekkel, mozikkal, külföldi és belföldi
partnerekkel, stb.) való kapcsolatok fejlesztése.
5.
A civil szféra aktivizálása, bevonása a különböző projektek és
rendezvények szervezésébe, lebonyolításába. A részvételközpontú
szemlélet széleskörű megismertetése és terjesztése, ezzel a különböző
vélemények, látásmódok párbeszédének elősegítése, gyakorlati példáinak
megismertetése.
(2) Az Egyesület célját az alábbi konkrét tevékenységek útján valósítja meg:
1.
Képzőművészeti kiállításokat, workshopokat, projekteket, helyi és
nemzetközi konferenciákat, találkozókat, fesztiválokat, versenyeket
szervez és rendez,
2.
Különösen a nem-formális tanulás lehetőségeire támaszkodva szakköröket,
csereprogramokat, alkotótáborokat és szabadidős képzéseket szervez és
vezet,
3. Megbízást ad kutatásra, illetve a kutatással nyert ismereteket terjeszti,
4. Rendezvényein támogatja a nem szakmabeliek aktív részvételét,
5. Él a nyilvánosság és a média eszközeivel,
6. Pályázatokon vesz részt és pályázatokat ír ki,
7. Gyűjtéseket szervez,
8. Céljai megvalósítása érdekében az Egyesület végezhet egyéb tevékenységeket is, mint:
• információfeldolgozás és -szolgáltatás;
•
papír, elektronikus és audiovizuális kiadványok (könyv, DVD,
tájékoztató füzet, egyéb kiadványok) szerkesztése, kiadása, terjesztése;
• saját rendezvények dokumentálása és archiválása;
• szellemi termékek és promóciós tárgyak értékesítése;
(3)
Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény
26. § c.) pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül az alábbi
közhasznú tevékenységeket végzi:
•
kulturális tevékenység (pl. művészeti tevékenység, kulturális örökség
megőrzése, népművészet, hagyományőrzés, kisebbségi, nemzeti kultúra
ápolása),
• kulturális örökség megóvása;
• nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
• nemzetközi tevékenység (pl. nemzetközi kulturális, baráti és cserekapcsolatok),
• szabadidős és hobbitevékenység (pl. öregdiákok, gyűjtőtevékenység),
• tudományos tevékenység, kutatás,
• környezetvédelem, természetvédelem, állatvédelem;
• a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység;
• közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások;
(4)
Az Egyesület mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak
közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve
végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a
létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.
(5) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez.
(6) Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti.
(7) Az Egyesület mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
(8)
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete
pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
(9) Az Egyesület mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti.
(10)
Az Egyesület mint közhasznú szervezet, közhasznú szolgáltatásait és
tevékenységeit, éves közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben,
legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában a székhelyen
elhelyezett faliújságán teszi közzé.
Az
Egyesület működésével, tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos
ülésekről a szolgáltatás igénybevevőit értesíti. Az értesítési határidők
megegyeznek a közgyűlések összehívásának rendjével. A szolgáltatás
igénybevételének módját saját honlapján, ennek hiányában a székhelyen
elhelyezett faliújságán teszi közzé.
3. § Az Egyesület tagjai
(1)
Az Egyesület rendes tagjai azok a bel- és külföldi természetes és jogi
személyek, akik/amelyek írásban nyilatkoznak a belépési szándékról,
elfogadják az Egyesület céljait és az Alapszabály rendelkezéseit és
vállalják a kötelezettségek teljesítését.
(2)
A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség
hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag
kérelme alapján egyhangú szavazással dönt. A tagsági jogviszony a
tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre.
(3) Az egyesületi tagság megszűnik az egyes tag
• kilépésével,
• kizárásával,
• elhalálozásával,
• ha az Egyesület megszűnik,
• jogi személy jogutód nélküli megszűnésével.
• Kilépési
szándékát a tag az Elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozatban köteles
bejelenteni. A kilépés az Elnökséggel való közléssel egyező időpontban
hatályos.
•
a Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati
joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével
kizárja azt a tagot, aki az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét
ismételten vagy súlyosan megszegte, továbbá aki az Egyesület céljával,
szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető
magatartást tanúsított, illetve ha a tag a hat hónapnál régebben lejárt
esedékességű tagdíjat nem fizette be a tagdíj megfizetésére vonatkozó
előzetes írásbeli felhívás ellenére sem.
•
A tag kizárására vonatkozó javaslatot az Elnökség részére az Elnök
terjeszti elő. Erről a kizárni javasolt tagot értesíteni kell. Amikor az
Elnökség a kizárási javaslatot tárgyalja, a kizárásra javasolt tag
részt vehet és előterjesztheti védekezését. A határozatot az Elnökség a
kizárt taggal írásban közli, mely ellen a kizárt tag 15 napon belül az
Elnökséghez címzett beadvánnyal a Közgyűléshez fellebbezhet. Az Elnökség
köteles a fellebbezés elbírálását a soron következő közgyűlés
napirendjébe felvenni és a soron következő közgyűlés a fellebbező
tárgyában egyszerű szótöbbséggel dönt.
A közgyűlési határozatnak tartalmaznia kell a keresetindítási jogorvoslati lehetőségekről szóló tájékoztatást.
4. § Tagsági jogok és kötelezettségek
(1) Az Egyesület tagja jogosult:
• részt venni az Egyesület rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását,
• konkrét javaslatot tenni az Egyesület tevékenységére,
• választhat és választható az egyesület szerveibe,
• az Egyesület vagyonát képező anyagi javak használatára és az azokból való részesülésre.
•
A nem természetes személy tag törvényes képviselője vagy az általa
meghatalmazott személy útján gyakorolhatja és teljesítheti jogait és
kötelezettségeit. A természetes személy tag jogait személyesen vagy
írásos meghatalmazás alapján meghatalmazottja útján gyakorolhatja.
(2) Az Egyesület tagja köteles:
•
Az Egyesület alapszabályát és belső szabályzatait valamint az Egyesület
szervei által hozott határozatokat megtartani, az Egyesület célját és
szellemiségét, valamint értékrendjét tiszteletben tartani.
• Az Egyesület alapító tagjai az alapító okiratban megnevezett személyek.
•
Az Egyesület tagjai kötelesek az éves tagdíj megfizetésére, amelyet a
vonatkozó év februárjának első hetében határoz meg az Általános
Közgyűlés.
(3)
Amennyiben a jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik, az Egyesület
valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.
5. § Az Egyesület szervezete, összeférhetetlenségi szabályok
(1)
Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés (6. §), amely a tagok
összessége. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a
napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyintéző képviselő szerve, az
Elnökség (7. §) irányítja és látja el. Az Egyesület vezető
tisztségviselői: az Elnök (8. §) és az Alelnök (9. §).
(2)
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az
Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget
egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
6. § A Közgyűlés
(1)
Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyet évente legalább egy
alkalommal össze kell hívni. Az Elnök az Elnökség egyhangú határozata
alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni.
A
Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli,
illetőleg ha a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével kívánja és
erről az Elnökséget értesíti.
(2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály megállapítása, módosítása,
b) az éves költségvetés meghatározása,
c) az Elnök éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása,
d) az Egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, feloszlásának kimondása,
e) az Egyesület tagjainak sorából történő kizárás,
f) az Elnökség tagjai és az Elnök megválasztása,
g)
az Elnökség tagjai és az Elnök visszahívása, ha az Egyesület tagjainak
több mint egyharmada – az ok megjelölésével – írásban bizalmatlansági
indítványt nyújt be bármely vezető tisztségviselővel szemben, akkor az
elnök köteles 30 napon belüli időpontra a közgyűlést összehívni, és a
témát napirendre tűzni. Kezdeményezni lehet a tisztségviselő
visszahívását, ha:
• a magatartása az Egyesület alapszabályával ellentétes,
• magatartása az Egyesületet vagy annak céljait veszélyezteti,
• tisztségéből adódó feladatait nem, vagy nem kellő gondossággal látta el.
•
Ha a bizalmatlansági indítvány az elnök személyére is vonatkozik, akkor
annak tartalmaznia kell az új elnökjelölt megnevezését. Az indítvány
elfogadása esetén egyúttal az új elnökjelöltről is dönteni kell.
•
A vezető tisztségviselő visszahívását napirendjére vevő közgyűlésre a
visszahívni kívánt vezető tisztségviselőt a napirend ismertetésével meg
kell hívni. A határozat meghozatala előtt lehetőséget kell biztosítani
arra, hogy az érintett vezető tisztségviselő védekezését és álláspontját
a közgyűlés előtt ismertesse.
•
A bizalmatlansági indítvány akkor tekinthető elfogadottnak, ha a
közgyűlésen jelen lévő tagok több mint kétharmada egyetért azzal. Ha a
közgyűlés az elnök személyét nem érintő bizalmatlansági indítványt fogad
el, akkor az elnök köteles új jelölte(ke)t állítani. Az ilyen módon
megválasztott elnökség, illetve elnökségi tagok hivatali ideje
megegyezik a leváltott vezető tisztségviselők hátra lévő hivatali
idejével. A leváltott vezető tisztségviselő hivatali ideje a helyére
jelölt vezető tisztségviselő megválasztásáig tart.
(3)
A közgyűlést az Elnök hívja össze valamennyi tag előzetes írásbeli
értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot legalább
nyolc naptári nappal megelőzően meg kell küldeni, a napirendi pontok,
valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt
közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével. A közgyűlés
nyilvános.
(4)
A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50%-a +
1 fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az
eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők
számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás
jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten
felhívták.
(5)
A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő,
szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve
az a), e) és g) pontot, ahol a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező
tagok minősített többségének (legalább háromnegyedének) igenlő szavazata
szükséges.
(6)
A közgyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentés
elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a
jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével
hozza.
(7)
A levezető elnök személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés
megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű
szótöbbségével határoz.
(8)
A közgyűlés a személyi döntések (e), f) és g) pontok) kivételével
határozatait nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig
titkos szavazással hozza.
(9)
Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazáskor a Közgyűlés levezető
elnökének szavazata dönt, titkos szavazás esetén a határozati javaslatot
elvetettnek kell tekinteni.
(10)
Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés által hozott olyan határozatot,
amely bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít
meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet, az
érintettekkel igazolható módon közölni.
A
Közgyűlés minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A
jegyzőkönyvet a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két
hitelesítő tag írja alá.
7. § Az Elnökség
(1)
Az Egyesület ügyintéző-képviselő szerve a 2 tagú Elnökség, amelynek
tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 2 év
időtartamra választja.
(2)
Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tart
ülést. Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon mindkét elnökségi tag
jelen van. Az Elnökség ülései nyilvánosak.
(3)
Az Elnökség határozatait nyílt szavazással hozza meg. Az elnökség két
tagjának eltérő szavazata esetén a napirendi javaslatot a következő
elnökségi ülésen újratárgyalják. Ha akkor sem alakul ki egyhangúság, a
napirendi javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A határozatot az
érintettel igazolható módon közölni kell.
(4)
Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag
előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a
tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell
küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Az Elnökség
ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.
(5) Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
a) az éves tagdíj mértékének meghatározása az alakulás évében fizetendő éves tagdíj kivételével,
b) az Egyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala,
c) az ügyrend elfogadása,
d) az etikai szabályok elfogadása,
e) tagfelvétel jóváhagyása,
f) az Elnök utasítása a közgyűlés összehívására,
g)
az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves
elnöki beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi
közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők
részére,
h) a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése
i) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
(6)
A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság
a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben a Közgyűlés új
elnökségi tagot választ. Az időközben választott új elnökségi tag
megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező
időpontig szól.
(7)
Az Elnök köteles az Elnökség által hozott olyan határozatot, amely
bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg,
illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet, az
érintettekkel igazolható módon közölni.
Az
Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A
jegyzőkönyvet a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két
hitelesítő tag írja alá.
8. § Az Elnök
(1)
Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 2
év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az Egyesület
szervezetének képviseletre önállóan jogosult vezetője.
(2) Az Elnök hatásköre és feladatai:
• az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése,
• a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett,
• a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása,
• az elnökségi ülések előkészítése és levezetése,
• az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt,
•
az Egyesület közgyűlésének és az Elnökség határozatairól olyan
nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma,
időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya
és személye megállapítható,
• éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése,
• a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése,
•
a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatokat valamint az
Egyesület beszámolóit az Egyesület saját honlapján, ennek hiányában a
székhelyen elhelyezett faliújságán teszi közzé.
9. § Az Alelnök
(1) Az Alelnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 2 év időtartamra választott vezető tisztségviselő.
10. § Az Egyesület működése és gazdálkodása
(1)
Az Egyesület mint társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba
vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.
(2) A működéshez szükséges anyagi eszközök forrásai:
• a közhasznú tevékenység folytatásából származó bevétel,
• az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó bevétel,
• a vagyonjövedelem, az eszközök befektetésének bevétele,
• tagdíj,
• a vállalkozási jövedelem,
• adomány, támogatás, pályázati bevétel,
• egyéb bevételek
(3)
A tagdíj összegét, befizetésének módját az Elnökség határozza meg az
alakulás évében fizetendő tagdíj kivételével. A tagok
tagdíj-befizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó
nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület
tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
(4) Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.
(5)
Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az
Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
(6)
Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára
alapították, és az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet
kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és
közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.
(7) Az Egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.
(8)
Az Egyesület működése során keletkezett iratokba a betekintés
lehetőségét az Egyesület elnöke biztosítja az érdeklődő részére
munkanapokon előzetesen egyeztetett időpontban az Egyesület székhelyén,
felügyelet mellett. Az Egyesület közhasznúsági jelentéséről az érdeklődő
a költségek megtérítése mellett másolatot kérhet.
11. § Az Egyesület képviselete
(1) A képviseleti jogot az Elnök és az Alelnök látják el, akik önállóan jogosultak képviselni az Egyesületet.
(2) Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök és az Alelnök önállóan jogosult rendelkezni.
12. § Az Egyesület megszűnése
(1) Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való
egyesülését kimondja.
(2) Megszűnik továbbá az Egyesület, amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
(3)
Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők
kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon
felhasználásának módjáról a Közgyűlés dönt.
Ha
az egyesület feloszlatással szűnik meg, vagy megszűnését állapították
meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a
hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű
célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra
kell hozni.
13. § Záró rendelkezések
(1)
A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar
Köztársaság Polgári Törvény- könyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, az
egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú
szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, illetőleg a további
vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
Kelt: Budapest, 2010. év, október hó, 10. napján.
Alapítók:
Adorjáni Zoltán
Courtial Alexis
Eszter Dániel
Gróf András
Iuga Laura
Karácsony János
Kerényi Róbert
Popa Diana
Szabó Éva Eszter
Szabó István